12/10/2015

Ez igazán szellemes!

Kicsit kényes, mondhatni félelmetes, számomra azonban bizonyosan jelentős témáról fogok írni a következő sorokban. Kissé személyes hangvételű lesz a cikk, hiszen velem megtörtént eseményt tárok elétek, kedves Olvasóim.
   Médium vagyok. Tudom. Nem mindig jó. Mondhatnám a megszokott közhelyet: Áldás és átok egyben. Manapság igyekszem elhagyni az életemből ezt a jelenséget. Csak a pozitív dolgokkal foglalkozom. Ezeket felhasználom azért, hogy a saját és családom életet jobbá tegyem. Az árnyoldalait rég elhagytam... E cikk erejéig azonban visszaemlékezem és leírom. Tanuljatok belőle! Ez nem játék és szórakozás!


   Gimnazista koromban elkezdtem szellemet idézni. Elkészítettem hozzá a táblát, kerestem egy megfelelő poharat, utánaolvastam. Azonban sehol nem figyelmeztettek... Először jó mókának tűnt. A barátnőim rendszeresen átjártak hozzánk és "játszottunk". Egyszer megjelent egy szellem. Társam volt az előző életemben. Szerinte. Innentől nem volt nyugodalmam. Minden idézés alkalmával csak ő jött, és erőszakosan beszélt, követelőzött. Egy ideje nem aludtam jól. Tudtam, hogy minden alkalommal, mikor elővettük a táblát, és szellemet hívtunk, kinyitottunk egy kaput. Ellenőrizetlenül hagyva. A ház megtelt lelkekkel. Szüleimet nem zavarta, hiszen ők nem érzékenyek ilyesmire. Én azonban már aludni sem tudtam. 
   Egyik alkalommal azt álmodtam, hogy egy kéz nyúl felém, melyen vékony cérnakesztyű volt. Rángatott, és egy hang csak azt hajtogatta, menjek vele. Felijedtem. Utána nem jelentkezett. A következő idézés alkalmával ismét megjelent a szellem és közölte: haragszik rám, amiért nem mentem vele, mikor hívott és magával akart vinni. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Soha többé nem mertem szeánszon részt venni. A jövőben sem tervezem.
   Sokáig gyötört a szellemek jelenléte a házban. Mihelyst tehettem, el is költöztem otthonról. Még utoljára volt egy rossz álmom: három fekete alak áll az ágyam végében és engem néznek. Azt mondják az őrangyalaim, de az egyik elkapja a lábam és elkezd ráncigálni. Felijedtem. Láttam a lábamat, ahogy mozog a levegőben és nem tudom irányítani. Valaki húzott le az ágyról... Akkor elhatároztam, hogy tudatosan távol tartom magam ettől a dologtól. Ez volt az utolsó alkalom, hogy erről beszéltem.
   
Emily